Kötéltánc (Judith Sills)

Az életnek nevezett kötéltánc legnagyobb részében behúzódunk a magunk alkotta otthonos színtérre. Ott mindvégig kényelmesen megbújhatunk: elfoglaltan, gondolatokba merülve, szenvedve vagy jókedvűen. Ismerős és mozgásterünket szűkre szabó kikötő ez, egyetlen kijárata a kifeszített kötél, amelyik a következő biztonságos kikötőhöz vezet. Idővel és igen kellemetlenül az ígéret reflektorfénye a következő színtérre…

A megszokások rabjai

Ha igazán őszintén végiggondolom, akkor szinte minden csoportban voltak eddig olyan résztvevőink, akik a maguk sajátos szemléletével képesek voltak arra, hogy lenyűgözzenek. Van aki azzal, ahogyan a meglátásairól beszél, ahogyan metaforákba és élvezetes hasonlatokba önti azt amit szavakkal nehezen tud kifejezni. Aztán vannak azok, akik a keveset szólók táborát erősítik,…