A pánikról – tényleg röviden

Még ma sincs teljes egyetértés abban, hogy a pánikroham elsődlegesen biológiai, vagy egy sajátosan értelmezett tanulás, feldolgozásmód eredménye. Maga a biológiai tünet az ősi megküzdési mechanizmusok vészreakcióinak, a „küzdj vagy menekülj” elvének felel meg! A behaviorális elmélet követői katasztrofizáló értelmezésmóddal magyarázzák a pánikrohamok kifejlődését, melyet alapvetően negatív kondicionálással tanul meg a beteg.

Mowrer a negyvenes években dolgozta ki kétfázisos tanuláselméletét, mely szerint az ingerhelyzetekhez reményt vagy aggódást kapcsolunk, és ehhez igazítjuk a viselkedésünket, közelítést, vagy elkerülést választva.

Mowrer számára nagyon fontos, hogy a szorongás lényegében tanult reakció:

„A régebbi felfogással ellentétben, mely szerint a szorongás (félelem) filogenetikusan predeterminált tárgyakra és helyzetekre adott ösztönös reakció, mi azt az álláspontot valljuk, hogy a szorongás tanult reakció, amely olyan jelzésekre (feltételes ingerekre) következik be, amelyek előre jeleznek egy bizonyos fájdalmas vagy sérülést jelentő szituációt (feltétlen inger), azaz a múltban ilyen szituáció követte őket”. (Mowrer, 2004, 826.)

Hogyan alakul ki a pánikroham?

  1. Külső, vagy belső veszély észlelése, provokáló ingerek megjelenése (ezek lehetnek képek, emlékek, gondolatok, fantáziák, testi szenzációk) szorongás

 „A szorongás tehát jellegében elsősorban megelőző, és nagy biológiai haszonnal bír, mivel alkalmazkodásra ösztönzi az élő szervezetet: arra, hogy előre foglalkozzon a traumatikus eseményekkel, még tényleges jelenlétük előtt (felkészüljön vagy meneküljön), s ez által csökkentse kínos hatásukat. Az átélt szorongás azonban nincs mindig arányban egy adott helyzet objektív veszélyességével, ami azzal az eredménnyel jár, hogy az élő szervezetek – és különösen az emberek – hajlamosak az „irracionális” viselkedésre, azaz arra, hogy szorongást érezzenek veszélytelen helyzetekben, és hogy ne szorongjanak veszélyes helyzetekben. A hatás ilyen „aránytalansága” számos okból létrejöhet, és ezeknek az okoknak az elemzése olyan különböző jelenségekre deríthet fényt, mint a mágia, a babona, a társadalmi kizsákmányolás vagy a pszichoneurózis”. (Mowrer, 2004, 826.)

A test vészhelyzetre készül, arra, hogy fokozott izomműködésre lesz szüksége. Ennek biztosítása érdekében fokozódik az oxigénfelvétel, emelkedik a pulzusszám, a vérnyomás, a vér adrenalin szintje.

  1. Ezeket a testi tüneteket a folyamatos önmonitorozás és az alacsony ingerküszöb miatt azonnal érzékeli.
  1. Beindul a kognitív torzítás, katasztrofizáló képek jelennek meg a mentális moziban (infarktust kapok, meg fogok fulladni, el fogok ájulni, meghalok…)

Ez a téves értékelés, kognitív torzítás, a valósnál sokkal súlyosabbnak ítéli meg a helyzetet, és gondolati szinten létrejön az életet fenyegető téves értékelés.

„E tendencia kialakulása sokféle hatás eredője lehet, amelyek között korábbi betegségek, hiedelmek és felvetések bizonyos testi jelek természetéről, fizikai állapot, hangulat egyaránt szerepelhetnek.” (Mórotz Kenéz és Perczel Forintos Dóra: Kognitív viselkedésterápia Medicina Könyvkiadó Rt. 2005. 291.)

  1. Természetesen ez fokozza a testi reakciókat, a rossz légzést, és a pánik felerősödését.

A fentiek alapján feltételezhető, hogy a pánikroham kialakulásának szükséges előfeltétele a személy veszélyhelyzettel kapcsolatos ismerete, melyet tanulás, tapasztalás útján szerez meg. Ezeknek az ismereteknek a feldolgozásához, szintetizálásához szükséges bizonyos fokú fizikai és kognitív érettség, hiszen ezek nélkül ez nem jön (jöhet létre).

Dudás Gabi

Dudás Gabi

család- és párterapeuta, mentálhigiénés segítő szakember at Artima Családműhely (Artima Kft.)
Mostanában legnagyobb részt családok, párok fejlesztésével foglalkozom. Igyekszem megérteni mindazokat a kérdéseket vagy dilemmákat, amelyeket egy-egy találkozó során elmondanak, és végigkísérni őket egy olyan folyamaton, amiben lehetőségük van az öngyógyítás útját járni. Úgy tekintek ezekre a helyzetekre, mint egy számomra ismeretlen rendszer szövevényes sokféleségére, ahol az elakadások számos okból létrejöhetnek, de ezek megoldásához egyéni eszközöket és kiemelt figyelmet kell biztosítani.
Dudás Gabi

Comments

comments