A kényszeres viselkedés elmélete

Vajon kicsit mindenki kényszeres? Elgondolkodtató kérdés. Kényszerbetegnek tekintjük-e azt a gyermeket, aki ragaszkodik az esti lefektetés megszokott rítusaihoz, vagy nem hajlandó lefeküdni az alvós állata, párnája, vagy a pelenka csücske nélkül? Vagy ez csak a biztonságról, az állandóságról szól? Egy aggódó édesanya fantáziájában megjelenő félelmetes képek mikortól minősülnek kényszerképzeteknek? Minden ember életében előfordulhatnak kényszeresnek tűnő viselkedések, bizonyos rituálék, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az emberek kényszerbetegek lennének.

A kényszerbetegség angol elnevezése (obsessive compulsive disorder) utal a betegség jellegzetes tünetegyüttesére. „Obszesszión, olyan, a beteg tudatába akarata ellenére betörő gondolatokat, képeket és késztetéseket értünk, amelyek a beteg számára értelmetlenek és felkavaróak, szokásaival, morális értékrendjével ellentétesek, és amelyekkel szemben a beteg védekezni igyekszik, és amelyeket megpróbál kiszorítani a tudatából…”

„Kényszerbetegségen kényszergondolatokból (obszessziók) és/vagy kényszer-cselekvésekből (kompulziók) álló tünetegyüttest értünk, amely legalább két héten keresztül tartósan fennáll, illetve a kényszeres tünetek naponta legalább egy órát lefoglalnak, jelentősen akadályozva az illető mindennapi életvitelét. (Németh Attila (2011): Kényszerbetegség. In: Németh Attila (szerk.): A pszichiátria rövidített kézikönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 299. p.)

Vagyis az obszessziók szorongást kiváltó gondolatok, képzetek, melyeket a beteg igyekszik elnyomni, vagy valamilyen cselekvési sorral semlegesíteni. Ezek az eltúlzott mértékű, ismétlődő cselekvések, rituálék (akár gondolati is) a kompulziók, melyeknek célja a szorongás csökkentése. Gyakran ezek a cselekvések nincsenek ok-okozati kapcsolatban azzal a félelmet keltő eseménnyel, amelynek semlegesítésére a beteg alkalmazza azokat.

A kórkép másik fő jellemzőjének, a kényszercselekedeteknek sajátossága az, hogy ezek elvégzésére a beteg valamiféle sajátos, szubjektív kényszerítettséget érez, amelyet saját döntésének keretében zajlónak, akaratlagosan szervezettnek értékel, de mégis gyakran igyekszik e késztetéseknek ellenállni.” (Dr. Mórotz Kenéz (2005): A kényszerbetegségek kognitív viselkedésterápiája In: Mórotz Kenéz és Perczel Forintos Dóra (szerk.): Kognitív viselkedésterápia. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 443. p.)

A kényszerbetegség nem azonos a kényszeres személyiséggel. Ameddig kényszerbetegeknél a tünetek szenvedést okoznak, addig a kényszeres személyiségnél a személyiség részévé válnak. Freud már 1908-ban leírta a kényszeres személyiség legfőbb jellemvonásait, a pedantériát, a takarékosságot és a makacsságot.

A kényszeres viselkedések alapvetően azt a belső feszültséget igyekeznek levezetni, amelyeknek nem tudunk hagot vagy szavakat adni. Így ezeknek a belső szorongásoknak az oldására szolgálnak. Ilyen tipikus viselkedések például a körömrágás, a hajtépkedés, az orrpiszkálás, vagy az indokolatlanul gyakori kézmosás. Ezekre a viselkedésekre egyaránt jellemző, hogy a megvalósulásukat jellemzően feszült, ideges, izgatott állapot előzi meg, ami azt követően elcsendesedik, de nem szűnik meg. A kényszeres viselkedést működtető személyeket legtöbbször bűntudat gyötri annak okán, hogy nem képesek a rossz szokásuktól megszabadulni.

Az ismert obszessziók és kompulziók

(in: Gádoros Júlia dr., Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia)

A kényszergondolatok (obszessziók) többnyire kellemetlen, ostoba és zavaró érzések, gondolatok vagy gondolattöredékek, melyeket a beteg saját magától idegennek, akarata ellenére valónak tart és próbál küzdeni ellenük. Az obszessziók jellegzetes témák köré csoportosulnak:

  • szennyeződéssel kapcsolatos kényszergondolatok, mint aggodalom a piszoktól, kórokozóktól, betegségektől, undor a különböző testnedvektől (nyál, vizelet stb.), félelem a környezeti szennyeződésektől (sugárzás stb.), kifejezett undor a ragacsos anyagoktól, ételmaradékoktól, a fertőzéses megbetegedésektől
  • agresszív gondolatok, mint például félelem attól, hogy kárt tett vagy tenni fog magában vagy másokban, erőszakos, ijesztő fantáziák, félelem attól, hogy akarata ellenére sértő vagy obszcén dolgot kimond, vagy valami zavarba ejtőt tesz, valamit ellop, megtámad valakit, vagy félelem attól, hogy valamilyen rossz dologért ő a felelős (tűz, betörés, árvíz)
  • szexuális tartalmú kényszergondolatok is előfordulnak már gyermekkorban, mint például aggodalom a homoszexualitástól, tiltott, perverz gondolatok és fantáziák, agresszív szexuális késztetések másokkal szemben
    takarékossággal, gyűjtögetéssel kapcsolatos kényszergondolatok, félelem attól, hogy dolgai elvesznek
    mágikus gondolatok, babonás obszessziók is jellegzetesek, fokozott jelentőséget tulajdonít szerencsés és szerencsétlen számoknak, színeknek, stb.
  • jellegzetes aggodalmak különböző betegségektől, valamely testrész vagy a test küllemének megváltozásával kapcsolatban
  • vallásos kényszergondolatok esetén túlzott félelem attól, hogy valamilyen szentséget megsért, túlzott moralizálás, “a jó, a rossz” bizonyosságának kérdésével való foglalatosság
  • a kényszergondolatok lehetnek akár a tudatba betolakodó, semleges gondolatok, hangok, zene, szavak, számok is.

A kényszercselekvések (kompulziók) olyan tevékenységek, cselekvések, cselekvéssorok, melyeket a betegek újra és újra, belső, és mégis idegenként átélt késztetés hatására hajtunk végre. Ha a beteg valamely akadályoztatás folytán nem tudja befejezni a cselekvéssort, elviselhetetlen érzése támadhat. A kényszercselekvések gyakran a kényszergondolatok által keltett félelem elhárítását szolgálják. A kényszercselekvések: ugyancsak jellegzetes területeken mutatkoznak:

  • mosakodással, tisztasággal kapcsolatos kényszercselekvések, mint túlzott vagy rituális kézmosás, fürdés, fogmosás, testápolás. Ugyancsak jellegzetes lehet a vélt szennyeződés elkerülése végett történő folyamatos takarítás, mosás
  • ellenőrzéssel, kontrollálással kapcsolatos kényszercselekvések a zárak, játékok, iskolatáska, iskolai holmik túlzott ellenőrzésében mutatkozik meg, de kiterjedhet a mosakodással, öltözködéssel kapcsolatos ellenőrzésekre is. Jellegzetes annak ellenőrzése, hogy akaratlanul nem vétett-e valami hibát, nem okozott-e kárt másoknak
  • az ismétlési rituálék az újraolvasás, újraradírozás és -írás, vagy a rutin tevékenységek ismétlésében mutatkoznak meg (küszöbön át- és visszalépések, lépcsőn le- és feljárás, ismételt leülés és felállás stb.)
  • számolási rituálék során a tárgyak (pl. kövek, lámpák, lépcsőfokok) vagy szavak számolása
  • rendrakással, rendezgetéssel kapcsolatos kényszercselekvések között gyakori a ceruzák, könyvek kényszeres sorba rendezése, a terítők, szőnyegek, függöny igazgatása is. Mindezt gyakran kíséri a szimmetriára való törekvés is
  • a kényszeres gyűjtögetés a használatra nem alkalmas vagy célszerűtlen tárgyak gyűjtésében, illetve a szemét vagy egyéb használhatatlan tárgyak kidobásának nehézségében jelentkezhet
  • túlzásba vitt babonás viselkedés, melyet a cselekvések intenzitása és befolyásolhatatlansága különít el az életkornak még megfelelő játékos vagy mágikus viselkedéstől. A túlzott babonásság megnehezítheti a gyermek alkalmazkodását, merev, elkerülő viselkedéshez vezet, melyet már kórosnak mondhatunk.
Dudás Gabi

Dudás Gabi

család- és párterapeuta, mentálhigiénés segítő szakember at Artima Családműhely (Artima Kft.)
Mostanában legnagyobb részt családok, párok fejlesztésével foglalkozom. Igyekszem megérteni mindazokat a kérdéseket vagy dilemmákat, amelyeket egy-egy találkozó során elmondanak, és végigkísérni őket egy olyan folyamaton, amiben lehetőségük van az öngyógyítás útját járni. Úgy tekintek ezekre a helyzetekre, mint egy számomra ismeretlen rendszer szövevényes sokféleségére, ahol az elakadások számos okból létrejöhetnek, de ezek megoldásához egyéni eszközöket és kiemelt figyelmet kell biztosítani.
Dudás Gabi

Comments

comments